Tarhonyás hús
Leírás
Igazi klasszikus menzakaja a tarhonyás hús. Azon kevés ételek egyike, amik nagyüzemi készítésben is finomak voltak. Csirkemellel, pulykamellel és sertéshússal is elkészíthető.
Hozzávalók
Elkészítés
- A hagymát felkockázom és étolajon vagy sertészsíron megfonnyasztom.
- Hozzáadom az összezúzott fokhagymát, kicsit megpirítom, majd rádobom a kockára vágott csirkemellet.
- Megsózom, és kevergetve megvárom, amíg a hús kifehéredik.
Ekkor fűszerezem az őrölt köménnyel és piros paprikával, kicsit összekeverem és annyi vizet engedek rá, hogy ellepje, majd félpuhára főzöm. ( Közben gulyáskrémmel ízesítem még.) - Egy másik edényben étolajat melegítek, beleöntök egy tasak tarhonyát, majd kevergetve megvárom, amíg kicsit megpirul. (Én szeretem, amikor barnásak a szemek, plusz ízt ad az egésznek.)
Annyi vízzel öntöm fel, hogy kb. két ujjnyira ellepje, megsózom és lassú lángon megvárom, amíg felforr. Ekkor fedőt teszek rá és leveszem a tűzről. - Amikor a pörköltes alap félig megpuhult, akkor belekeverem a tarhonyát és együtt főzöm puhára.
Tarhonyás hús
Igazi klasszikus menzakaja a tarhonyás hús. Azon kevés ételek egyike, amik nagyüzemi készítésben is finomak voltak. Csirkemellel, pulykamellel és sertéshússal is elkészíthető.
Tarhonya
A tarhonya (helyenként, időnként targonya) vagy reszelt tészta egy magyar száraztésztaféle. Tarhonyából készült a “pergelt leves”, a laktató régi paraszt- vagy pásztorétel. A tarhonya hungarikum.
A tarhonyarosta hálójának két különböző szitaszövet sűrűségű négyszögletes lyukain átmorzsolt, gömbölygetett tésztát tarhonya néven csak 1788-ban és az azt követő években írták le először, mégpedig verses művekben. Az elődök a középkori apró tésztaformák voltak. Elkészítése igen munkaigényes, később ezért foglalta el a helyét a reszelt tészta. Legjelentősebb az alföldi parasztok táplálkozásában volt öregtarhonya, keménytarhonya, sűrűtarhonya, pirított tarhonya formájában.
Eredete
Az étel eredetije feltehetőleg Perzsiából származik, török közvetítéssel. Neve is a perzsa eredetű oszmán-török “tarchana” szóból ered, ami búzalisztből aludttej hozzáadásával készült tésztát jelent. Magyarországon általánosan az Alföldön terjedt el, mint az egyik leggyakoribb száraztészta.
Maga a tarhonya szó nálunk oszmán-török eredetű, esetleg déli szláv közvetítéssel is. Magyar szóként a tarhonya 1600 körül fordul elő először, akkor még nem tészta, hanem valószínűleg „főtt hús törmeléke” jelentésben. Egy más változat szerint a “tarho” (apró gömböcskékből álló hűsítő enyhén savanyú ital), amit felforralt tejből készítettek az Alföldön. Ebben az aludt, vagy savanyú tejben (tarhóban) főzték meg a pásztoremberek a száraztésztát, eszerint innen ered a tarhonya elnevezése.
Elkészítésének ideje hagyományosan a nyár első fele, az aratás előtti időszak volt, ezért nevezték a júniusi meleget tarhonyaszárító időnek, a júniusi holdat pedig tarhonyaszárító csillagnak. Tarhonyarostán készítették, két különböző szitaszövet sűrűségű rostán dolgozták át, és minél kerekebbre sikerült, annál szebbnek tartották. A kész tarhonyát tésztaszárítóra rakták, majd száradás után vászonzacskóban a kamrában tartották.
Az általánosan ismert alaprecept szerint a lisztet és a tojást sóval összegyúrják (összmaréknyi liszthez számítanak egy tojást), majd tarhonyarostán áttörik. Az így készített tésztát napon szárítják ki. Ebben a formában akár több évig is tárolható. Mezőtúron a tarhonyatésztát nem gyúrták, hanem sodorták, közben vízzel locsolgatták. Az apraját a rostán átszitálták, a nagyját pedig áttörték.
Többféleképpen készítik el. Szentesen a főtt tarhonyát tejföllel vagy tojással keverték el. Általában főzés előtt szárazon, hagymás zsírban, vagy olajon megpirítják, majd paprikával ízesítve sós vízben megfőzik. Az így készült tésztáskását többek között öregtarhonyának, keménytarhonyának, aratótarhonyának nevezik. A nagykunsági pásztortarhonya krumplival, hagymával és szalonnával készül. A tejbetarhonya készítésénél a megpirított tarhonyát tejjel engedik fel és készre főzik.
Az 1960-as évektől extrudálással gyártanak gépi tarhonyát is, melynek alakja szabályosabb a kézzel készítettnél. Két- és négytojásos verzióban létezik.
Ehhez a paprikás csirke alaphoz készítsd el tarhonya helyett a nokedli receptemet és máris kész egy másik főétel is, a paprikás csirke nokedlivel:)
Tarhonyás hús
Leírás
Igazi klasszikus menzakaja a tarhonyás hús. Azon kevés ételek egyike, amik nagyüzemi készítésben is finomak voltak. Csirkemellel, pulykamellel és sertéshússal is elkészíthető.
Hozzávalók
Elkészítés
-
A hagymát felkockázom és étolajon vagy sertészsíron megfonnyasztom.
-
Hozzáadom az összezúzott fokhagymát, kicsit megpirítom, majd rádobom a kockára vágott csirkemellet.
-
Megsózom, és kevergetve megvárom, amíg a hús kifehéredik.
Ekkor fűszerezem az őrölt köménnyel és piros paprikával, kicsit összekeverem és annyi vizet engedek rá, hogy ellepje, majd félpuhára főzöm. ( Közben gulyáskrémmel ízesítem még.)
-
Egy másik edényben étolajat melegítek, beleöntök egy tasak tarhonyát, majd kevergetve megvárom, amíg kicsit megpirul. (Én szeretem, amikor barnásak a szemek, plusz ízt ad az egésznek.)
Annyi vízzel öntöm fel, hogy kb. két ujjnyira ellepje, megsózom és lassú lángon megvárom, amíg felforr. Ekkor fedőt teszek rá és leveszem a tűzről.
-
Amikor a pörköltes alap félig megpuhult, akkor belekeverem a tarhonyát és együtt főzöm puhára.
